2001. évi CI. törvény

 

a felnőttképzésről[1]

 

Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

 

I. Rész

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. § Az állam – e törvény keretei között – mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.

 

2. § (1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.

(2)[2] A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

3. § (1) A törvény hatálya – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed

a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,

b)[3] a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.

(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység

a)[4] az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá

b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

(3)[5]

(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha

a) az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy

b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.

(5)[6] E törvény hatálya nem terjed ki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti egészségügyi ágazati képzésekre.

 

3/A. §[7]

 

3/B. §[8] A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.

 

II. Rész

 

A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA
ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

 

A felnőttképzés irányítása

 

4. § (1)[9] A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet rendeletben jelöli ki.

(2)[10] A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg

a)[11] a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának;[12]

b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek;[13]

c)[14] az intézmény-, vagy programakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása miatt fizetendő bírság mértékét, valamint a bírságfizetési kötelezettség részletes

szabályait.

(3)[15] A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:

a)[16] a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait, a bejelentés részletes szabályait, a felnőttképzési tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a 9. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának a szabályait;[17]

b)[18] az intézmény és program akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, valamint – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az akkreditációs eljárási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait;[19]

c)[20] az Országos Képzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait;

d)[21] a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;

e)[22] az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat,

f)[23] az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,[24]

g)–h)[25]

i)[26]

(4)[27] Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(5)[28] Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(6)[29] A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

 

4/A. §[30] (1) A miniszter a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

 

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács[31]

 

5. §[32] A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön jogszabály határozza meg.

 

6. §[33]

 

Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet[34]

 

7. §[35] Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

 

A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei[36]

 

8. §[37] (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki felnőttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. E rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a felnőttképzési tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Amennyiben a bejelentés alapján vagy egyéb esetben lefolytatott ellenőrzése alapján az állami foglalkoztatási szerv megtiltja az érintett intézménynek a felnőttképzési tevékenység folytatását, azonban a felnőttképzési intézmény a képzést már megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kárért a felnőttképzési intézményt terheli a felelősség.

 

9. § (1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:

a)[38] a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, cégjegyzékszámát, illetve bírósági nyilvántartásba vételének számát, székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének nevét,

b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,

c) a nyilvántartásba vételi számot,

d) a nyilvántartásba vétel időpontját,

e)[39]

f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,

g)[40] nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését,

h)[41] a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát,

i)[42] általános képzés esetén a képzés megnevezését,

j)–k)[43]

l)[44] a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.

(3)[45] A 8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(4)[46] A felnőttképzést folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a bejelentéshez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve – igazgatási szolgáltatási díj ellenében – másolatot készíthet.

(5)[47]

 

A felnőttképzési intézmények ellenőrzése

 

10. §[48] (1)[49] Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény

a)[50] bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, így különösen

aa)[51]

ab)[52] a valóságnak megfelelnek-e a bejelentésben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatok,

ac)–ae)[53]

b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy

ba)[54] rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,

bb) rendelkezik-e a képzések – képzési programnak megfelelő – lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,

bd) vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,

be)[55] biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését,

bf) biztosítja-e – a 17. § (2) bekezdés alapján – az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában,

bg)[56]

bh)[57] OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.

(2)[58] Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.

(3)[59]

(4)[60] A tevékenységfolytatási tilalmat kimondó határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(5)[61] Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv – szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően – a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.

(6)[62] A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:

a) nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,

b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,

c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,

d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget.

(7)[63] Az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartásból törli.

(8)[64] Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara – külön jogszabályban meghatározottak szerint történő – bevonásával látja el.

(9)[65] Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.

 

10/A. §[66] A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – öt évig megőriznie:

a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,

b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához – a résztvevő oldaláról – szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,

c)[67] a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,

d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,

e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,

f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.

 

11. §[68]

 

III. Rész

 

A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

 

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja

 

12. § (1)[69] A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

(2)[70] A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.

(3)[71] Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.

(4)[72] A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével hatályát veszti.

(5)[73] A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez kell benyújtania.

(6)[74] A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.

(7)[75] Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történő felnőttképzési tevékenységét akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert minősítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak.

(8)[76]

(9)[77] A FAT a közoktatási feladatot ellátó – más jogszabályban meghatározott – közoktatási intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

(10)[78] Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.[79]

 

12/A. §[80] (1) Ha a felnőttképzést folytató intézmény az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás átvezetését a jogszabályban meghatározott határidőben nem kezdeményezi, vele szemben a FAT bírságot szab ki. A bírság mértékét és a fizetési kötelezettség részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. Amennyiben az intézmény az adatváltozásnak a tanúsítványon való átvezetését a FAT bírságot megállapító határozata ellenére továbbra sem kezdeményezi, a FAT az intézményakkreditációt visszavonja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az adatváltozásnak a programakkreditációs tanúsítványon történő átvezetésére is alkalmazni kell.

 

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület

 

13. § (1)[81] A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

(2)[82] A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén – az erre okot adó körülmény feltárásától számított – egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.

(3) A FAT független szakmai testület.

(4)[83] A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki – az elnök kivételével – hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.

(5)[84] A FAT tagjainak névsorát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.

(6)[85] A FAT elnökét – a tagok közül – a miniszter nevezi ki négyéves időtartamra.

(7)[86] A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.

(8)[87] A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.

 

Szakmai tanácsadó testület

 

14. §[88]

 

Az éves képzési terv

 

15. §[89]

 

A képzési program tartalma és akkreditációja

 

16. § (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.

(2) A képzési program tartalmazza:

a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,

b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

c) a tervezett képzési időt,

d)[90] a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás),

e)[91] a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,

f) a maximális csoportlétszámot,

g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,

h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,

i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.

(3)[92] Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű.

 

17. § (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.

(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.

 

18. §[93]

 

19. § (1)[94] A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció célja, hogy – a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében – a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.

(2)[95] A programakkreditáció hatályának időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.

(3)[96] A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.

(4)[97]

(5)[98] Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

(6)[99] A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok – külön jogszabályban meghatározott tartalmú – jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan – akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül – programakkreditációs tanúsítványt ad ki.

 

A felnőttképzési szerződés

 

20. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.

(2)[100] A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:

a)[101] a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)–i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,

b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,

c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,

d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

e)[102] a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,

f)[103] a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

g)[104] a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,

h)[105] állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén

ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,

hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint

i)[106] a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,

j)[107] mindazt, amit külön kormányrendelet előír;

k)[108] a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3)[109] A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni.

(4)[110] A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is – a polgári jog általános szabályai szerint – szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.

 

20/A. §[111]

 

IV. Rész

 

FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK

 

A támogatások általános szabályai

 

21. § (1)[112] A felnőttképzést az állam a 22–27. §-okban foglaltak szerint támogatja.

(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:

a) a központi költségvetés,

b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,

c)[113] az MPA foglalkoztatási és képzési alaprészei.

d)[114]

(3)[115] Az (2) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely

a)[116] a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, hatályos intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és

b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette,

c)[117]

(4)[118] A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.

(5)[119] A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés – külön jogszabályban meghatározottak szerint – részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.

(6)[120] A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a – külön jogszabályban meghatározott – rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.

(7)[121] A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki

a)[122] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben[123] meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy

b)[124] a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény[125] hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy

c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.

 

Felnőttképzési normatív támogatás

 

22. §[126] (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat.[127] Ennek keretében a fogyatékkal élők számára – a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint – díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.

(2) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és – külön jogszabályban meghatározottak szerint – a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.

(3) Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.

(4) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.

(5)[128] Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)–(4) bekezdés alapján. Az értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.

 

23. §[129]

 

Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása

 

24. §[130] (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető.

(2)[131] Az (1) bekezdés alapján a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a 29. § 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható.

 

Saját munkavállaló képzésének támogatása

 

25. §[132] A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó az Szht.-ban meghatározott módon és mértékben támogathatja.

 

A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása[133]

 

26. § (1)[134] Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része – külön jogszabályban meghatározottak szerint – felhasználható

a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,

b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,

c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,

d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.

(2)[135] Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerződést kötő felek

aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,

ab) székhelyét, lakcímét,

ac) statisztikai számjelét,

ad) adószámát, adóazonosító jelét,

ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,

b)[136] a támogatott cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,

c)[137] a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának megnevezését, – önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát – ahova a támogatás összege átutalható,

d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,

e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,

f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,

g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait,

h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,

i) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,

j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.

 

27. §[138]

 

Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás

 

28. § (1)[139] A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(2)[140] A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.

(3)[141] A felnőttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

(4)[142] A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt – feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált – köteles a képzés befejezését követő három éven át – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.

(5)[143] A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak – külön kormányrendeletben meghatározottak szerint – az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

 

28/A. §[144]

 

V. Rész

 

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

 

29. § E törvény alkalmazásában:

1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.

2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.

3.[145]Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történő számadás a felnőttképzésben résztvevő önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, amely megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának biztosítását, a tanulási folyamat a felnőttképzésben résztvevő által történő ellenőrzésének lehetőségét. A távoktatás időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelező oktatás keretében vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.

4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.

5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.

7.[146]A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul.

8.[147]Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.

9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.

12.[148]Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.

13.[149] Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.

14.[150] Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.

15.[151]Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.

16.[152]Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.

17.[153]Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.

18.[154]Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

19.[155]Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.

20.[156]Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnőttképzési tevékenységnek a felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.

 

VI. Rész

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

30. § (1) E törvény – a (2) bekezdés kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2)[157] A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.

(3)[158]

(4)[159]

(5)[160]

(6)[161]

(7)[162] E törvény

a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,

b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,

c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,

d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének

való megfelelést szolgálja.

 

 

 

Melléklet a 2001. évi CI. törvényhez[163]

 

1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma;

b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben résztvevő

ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,

bb) képzésbe történő felvételével,

bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,

bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye),

be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel

kapcsolatos adatok;

c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)–b) pontban foglaltakon kívül:

ca) a képzésben résztvevő Ktv. szerinti tanulói azonosító száma,

cb) a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.

2.[164]

3. Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a képzésben résztvevő 1. a)–c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.

 

 


[1] A törvényt az Országgyűlés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2001. december 24.

[2] A 2. § (2) bekezdése a 2005: CXXXIX. törvény 173. § a) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[3] A 3. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CV. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

[4] A 3. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CII. törvény 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[5] A 3. § (3) bekezdését a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

[6] A 3. § (5) bekezdését a 2007: CII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXIII. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.

[7] A 3/A. §-t a 2005: CXXXIX. törvény 173. § b) pontja iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja.

[8] A 3/B. §-t a 2007: CII. törvény 15. §-a iktatta be.

[9] A 4. § új (1) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (1)–(2) bekezdés számozását (2)–(3) bekezdésre változtatva.

[10] A 4. § (1) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg. A 4. § eredeti (1) bekezdésének számozását a 2006: CXIV. törvény 19. § (1) bekezdése (2) bekezdésre változtatta. A 4. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[11] A 4. § (2) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[12] Lásd a 48/2001. (XII. 29.) OM rendeletet, a 22/2004. (II. 16.) Korm. rendeletet.

[13] Lásd a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletet, a 123/2007. (V. 31.) Korm. rendeletet, a 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendeletet.

[14] A 4. § (2) bekezdés c) pontját a 2011: CV. törvény 52. §-a iktatta be.

[15] A 4. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2003: CVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. A 4. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta és bevezető szövegét módosította a 2006: CXIV. törvény 19. § (1)–(2) bekezdése. A 4. § (3) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[16] A 4. § (3) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[17] Lásd a 2/2010. (II. 16.) SZMM rendeletet.

[18] A 4. § (3) – eredeti (2) – bekezdésének b) pontja a 2003: CVI. törvény 2. §-ával megállapított, valamint a 2006: CXIV. törvény 50. § (10) bekezdésének f) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[19] Lásd a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletet.

[20] A 4. § (3) bekezdésének c) pontját a 2006: CXIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[21] A 4. § (3) bekezdésének d) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (3) bekezdése iktatta be.

[22] A 4. § (3) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (3) bekezdése iktatta be.

[23] A 4. § (3) bekezdésének f) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (3) bekezdése iktatta be.

[24] Lásd a 10/2010. (IV. 15.) SZMM rendeletet.

[25] A 4. § (3) bekezdés g)–h) pontját a 2009: XCVIII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés a) pontja.

[26] A 4. § (3) bekezdés i) pontját a 2009: XCVIII. törvény 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2010: XXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése.

[27] A 4. § (4) bekezdését a 2009: LVI. törvény 262. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXLIX. törvény 84. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[28] A 4. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 262. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[29] A 4. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 262. § (4) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[30] A 4/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 84. § (2) bekezdése iktatta be.

[31] Az 5. §-t megelőző alcím a 2006: CXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

[32] Az 5. § a 2006: CXIV. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

[33] A 6. §-t a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

[34] A 7. §-t megelőző alcím a 2006: CXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

[35] A 7. § a 2006: CXIV. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

[36] A 8. §-t megelőző alcím a 2009: LVI. törvény 262. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[37] A 8. § a 2009: LVI. törvény 262. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[38] A 9. § (1) bekezdésének a) pontja a 2003: CVI. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263–264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[39] A 9. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[40] A 9. § (1) bekezdésének g) pontja a 2006: CXIV. törvény 22. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[41] A 9. § (1) bekezdésének h) pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[42] A 9. § (1) bekezdésének i) pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (6) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[43] A 9. § (1) bekezdésének j)–k) pontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[44] A 9. § (1) bekezdésének l) pontja a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[45] A 9. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[46] A 9. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 22. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[47] A 9. § (5) bekezdését a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[48] A 10. § a 2003: CVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

[49] A 10. § (1) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napja után indult közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.

[50] A 10. § (1) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[51] A 10. § (1) bekezdésének aa) alpontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[52] A 10. § (1) bekezdésének ab) alpontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[53] A 10. § (1) bekezdésének ac)–ae) alpontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[54] A 10. § (1) bekezdésének ba) alpontja a 2009: LVI. törvény 262. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[55] A 10. § (1) bekezdésének be) alpontja a 2009: LVI. törvény 262. § (8) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[56] A 10. § (1) bekezdése b) pontjának bg) alpontját a 2007: CII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: LVI. törvény 264. §-a. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[57] A 10. § (1) bekezdése b) pontjának bh) alpontját a 2007: CII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

[58] A 10. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 262. § (9) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[59] A 10. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[60] A 10. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének c) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[61] A 10. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[62] A 10. § új (6) bekezdését a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (6)–(8) bekezdésének számozását (7)–(9) bekezdésre változtatta. A 10. § (6) bekezdése a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[63] A 10. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése, szövege a 2011: CV. törvény 53. §-ával megállapított szöveg.

[64] A 10. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[65] A 10. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 16. § (4) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 262. § (10) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[66] A 10/A. §-t a 2006: CXIV. törvény 24. §-a iktatta be, bevezető szövegrésze a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[67] A 10/A. § c) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[68] A 11. §-t és az azt megelőző alcímet a 2005: LXX. törvény 19. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[69] A 12. § (1) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 25. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[70] A 12. § (2) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

[71] A 12. § (3) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 25. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[72] A 12. § (4) bekezdése a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének b) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[73] A 12. § (5) bekezdése a 2003: CVI. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

[74] A 12. § (6) bekezdése a 2007: CII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

[75] A 12. § új (7) bekezdését a 2003: CVI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (10) bekezdésre változtatva. A (7) bekezdést a 2005: CXXXIX. törvény 173. § c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: LVI. törvény 262. § (11) bekezdése iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[76] A 12. § (8) bekezdését a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

[77] A 12. § (9) bekezdését a 2003: CVI. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: XCVIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 6. § (2) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. november 21. napját követően elindított intézményakkreditációk tekintetében kell alkalmazni.

[78] A 12. § eredeti (7) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta a 2003: CVI. törvény 9. § (2) bekezdése.

[79] Lásd a 7/2002. (XII. 6.) FMM rendeletet.

[80] A 12/A. §-t a 2011: CV. törvény 54. §-a iktatta be.

[81] A 13. § (1) bekezdése a 2005: LXXXIII. törvény 24. §-ával megállapított, valamint a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének h) és j) pontja, a 2009: LVI. törvény 263–264. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[82] A 13. § (2) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

[83] A 13. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 262. § (12) bekezdése és 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[84] A 13. § (5) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (4) bekezdésének c) pontja, a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének c) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[85] A 13. § (6) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 26. § (3) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[86] A 13. § (7) bekezdése a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.

[87] A 13. § (8) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (4) bekezdésének a) pontja, a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

[88] A 14. §-t a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[89] A 15. §-t a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[90] A 16. § (2) bekezdésének d) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[91] A 16. § (2) bekezdésének e) pontja a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[92] A 16. § (3) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 27. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést OKJ-s képzések esetében az egyes szakképesítésekre vonatkozóan kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelmények kiadását követően, nem OKJ-s képzések esetében a 2007. január 1. napját követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.

[93] A 18. §-t a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[94] A 19. § (1) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 28. §-ával megállapított, a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

[95] A 19. § (2) bekezdése a 2003: CVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[96] A 19. § (3) bekezdése a 2003: CVI. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének h) pontja, a 2007: CII. törvény 42. § (7) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

[97] A 19. § új (4) bekezdését a 2003: CVI. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre változtatva. A 19. § (4) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

[98] A 19. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta a 2003: CVI. törvény 12. § (2) bekezdése.

[99] A 19. § (6) bekezdését a 2007: CII. törvény 18. §-a iktatta be.

[100] A 20. § (2) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.

[101] A 20. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CII. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[102] A 20. § (2) bekezdésének új e) pontját a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti e)–i) pont jelölését f)–j) pontra változtatta.

[103] A 20. § (2) bekezdésének eredeti e) pontjának jelölését f) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése.

[104] A 20. § (2) bekezdésének eredeti f) pontjának jelölését g) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése.

[105] A 20. § (2) bekezdésének eredeti g) pontjának jelölését h) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése, szövege a 19. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

[106] A 20. § (2) bekezdésének eredeti h) pontjának jelölését i) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése.

[107] A 20. § (2) bekezdésének eredeti i) pontjának jelölését j) pontra változtatta a 2007: CII. törvény 19. § (2) bekezdése, szövege a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[108] A 20. § (2) bekezdésének k) pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (13) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[109] A 20. § (3) bekezdése a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[110] A 20. § (4) bekezdése a 2006: CXIV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 50. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. január 1. napját követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.

[111] A 20/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: XCVIII. törvény 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés c) pontja. Ez utóbbi módosító törvény 129. § (3) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezés a 2011. július 27-ét megelőzően indult képzésekre nem vonatkozik.

[112] A 21. § (1) bekezdése a 2003: CVI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

[113] A 21. § (2) bekezdésének c) pontja a 2003: CVI. törvény 18. § (4) bekezdésének d) pontja, a 2006: CXIV. törvény 50. § (10) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

[114] A 21. § (2) bekezdésének d) pontját a 2006: CXIV. törvény 50. § (9) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

[115] A 21. § (3) bekezdését a 2005: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított, a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

[116] A 21. § (3) bekezdésének a) pontja a 2007: CII. törvény 20. §-ával megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

[117] A 21. § (3) bekezdés c) pontját a 2009: XCVIII. törvény 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés d) pontja.

[118] A 21. § (4) bekezdését a 2005: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[119] A 21. § (5) bekezdését a 2005: LXXIV. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[120] A 21. § (6) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.

[121] A 21. § (7) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 30. § (2) bekezdése iktatta be.

[122] A 21. § (7) bekezdésének a) pontja a 2006: CXIV. törvény 50. § (2) bekezdése alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A 2007: I. törvény hatálybalépésének időpontja 2007. július 1.

[123] Lásd a 2007: I. törvényt.

[124] A 21. § (7) bekezdésének b) pontja a 2006: CXIV. törvény 50. § (2) bekezdése alapján a harmadik országbeli állampolgár beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. A 2007: II. törvény hatálybalépésének időpontja 2007. július 1.

[125] Lásd a 2007: II. törvényt.

[126] A 22. § a 2006: CXIV. törvény 31. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 50. § (3) bekezdése alapján 2007. július 1-jén lépett hatályba, az 50. § (8) bekezdése alapján a rendelkezést az ezen időpont után indult közigazgatási hatósági ügyekben kell alkamazni.

[127] A 2007: CLXIX. törvény 61. §-a alapján a fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi és szakmai képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2008. évben 780 forint/fő/óra.

[128] A 22. § (5) bekezdése a 2007: CII. törvény 42. § (10) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.

[129] A 23. §-t a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

[130] A 24. § e törvény 30. § (2) bekezdése alapján 2003. január 1-jén lép hatályba.

[131] A 24. § (2) bekezdése a 2003: CVI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

[132] A 25. § a 2006: CXIV. törvény 50. § (13) bekezdésének k) pontja, a 2009: LVI. törvény 263. §-a szerint módosított szöveg.

[133] A 26. § alcíme a 2002: XLVII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

[134] A 26. § a 2006: CXIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. A § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2007: CII. törvény 21. §-a.

[135] A 26. § (2) bekezdését a 2007: CII. törvény 21. §-a iktatta be.

[136] A 26. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXV. törvény 72. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

[137] A 26. § (2) bekezdésének c) pontja a 2009: LXXXV. törvény 116. §-a szerint módosított szöveg.

[138] A 27. §-t és az azt megelőző alcímet a 2007: CII. törvény 42. § (7) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

[139] A 28. § (1) bekezdése a 2007: CII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

[140] A 28. § (2) bekezdése e törvény 30. § (2) bekezdése alapján 2003. január 1-jén lép hatályba.

[141] A 28. § (3) bekezdését a 2007: CII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

[142] A 28. § (4) bekezdését a 2007: CII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

[143] A 28. § (5) bekezdését a 2007: CII. törvény 22. § (2) bekezdése iktatta be.

[144] A 28/A. §-t és az azt megelőző alcímet a 2009: XCVIII. törvény 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2011: CV. törvény 129. § (2) bekezdés e) pontja.

[145] A 29. § 3. pontja a 2009: LVI. törvény 262. § (14) bekezdésével megállapított szöveg.

[146] A 29. § 7. pontja a 2006: CXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2009: LVI. törvény 264. §-a szerint módosított szöveg.

[147] A 29. § 8. pontja a 2006: CXIV. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[148] A 29. § 12. pontja a 2006: CXIV. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[149] A 29. § 13. pontját a 2003: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.

[150] A 29. § 14. pontját a 2003: CVI. törvény 16. §-a iktatta be.

[151] A 29. § 15. pontját a 2005: LXXIV. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2006: CXIV. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

[152] A 29. § 16. pontját a 2006: CXIV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.

[153] A 29. § 17. pontját a 2006: CXIV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.

[154] A 29. § 18. pontját a 2006: CXIV. törvény 33. § (4) bekezdése iktatta be.

[155] A 29. § 19. pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (15) bekezdése iktatta be.

[156] A 29. § 20. pontját a 2009: LVI. törvény 262. § (15) bekezdése iktatta be.

[157] A 30. § (2) bekezdése a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

[158] A 30. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte.

[159] A 30. § (4) bekezdését a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

[160] A 30. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 524. pontja hatályon kívül helyezte.

[161] A 30. § (6) bekezdését a 2003: CVI. törvény 18. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

[162] A 30. § (7) bekezdését a 2006: CXIV. törvény 34. §-a iktatta be.

[163] A melléklet a 2007: CII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

[164] A melléklet 2. pontját a 2009: LVI. törvény 264. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.